1. gyogyitonokert@gmail.com
  2. 6722 Szeged, Egyetem utca 2.
  3. OTP Bank 11705060-20000772
  4. 18286636-1-06

Életstílus szerepe az orvosi szakterületválasztásban

Az alábbiakban egy fontos kutatásról olvashatunk, mely írás megvilágítja az orvosnők speciális szakterületválasztási preferenciáit (is), melyekben hangsúlyosan megjelenik a sokat tárgyalt segítő motiváció, annak hiányában pedig az elképzelt/ vágyott életstílus megvalósítása. Adódik a kérdés, vajon hogyan lehet a segítő motivációkat, a megfelelő életstílust és az egészségügyi rendszer érdekeit is együttesen megvalósítani?
M. R.

Az orvosi pályaválasztás és azt körülvevő motivációs háttér régóta foglalkoztatja az orvostudományok határterületén kutató pszichológusokat és szociológusokat, így erről számos hazai és külföldi írás született már. Ennek fontos területe az orvosi szakterületválasztás. Ez sokkal specifikusabb téma, erről nem született olyan mennyiségű vizsgálati tanulmány, mint az orvosi pályaválasztásról, sőt Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem kutatták ezt a témát.

Munkáimnak ezért is fontos területe az orvosi szakterületválasztás, és az azt körülölelő motivációs háttér. Az Egyesült Államokban komoly kutatási irányzatok születtek a téma vizsgálatára, melyek arra a következtetésre jutottak, hogy a szakmai és érdeklődési tényezők mellett egyre nagyobb szerepet játszanak más, nem szakmai jellegű tényezők is a szakterületválasztásban. A Controllable lifestyle – kontrollállható/kiszámítható/ellenőrizhető életstílus – kutatás irányzat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakmai érdeklődési motivációk mellett fontos és egyre fontosabb szerepet játszik a szakterületválasztásban az egyes orvosi szakterülethez kapcsolódó valós vagy vélt életstílus. Ebbe beletartozik az adott szakterületen elérhető jövedelem, presztízs, de legfőképpen a munka időbeosztásának kontrollálhatósága. Nevezetesen arról van szó, hogy számos országban növekedett azon szakterületek választása, ahol nincsen vagy kevés az ügyelet és kiszámítható a munkaidő, nincsenek olyan esetek, amikor váratlanul kell dolgozni (érdemes összevetni egy traumatológus és egy bőrgyógyász munkáját).
Ezt az elméleti keretet használtam a kutatásomban, ahol Magyarországi adatokon igyekeztem ellenőrizni – elsőként – azt a hipotézist, mely szerint az életstílus fontos szerepet játszik a szakterületválasztásban.
A vizsgálat alapját az Egészségügyi Menedzserképző Központ 2008. évi rezidens vizsgálata adja, amelynek keretében 713 fő szerepelt a kérdőíves felmérésben, továbbá ezt kiegészítette egy széleskörű, országos fókuszcsoportos vizsgálat is.
A legfőbb eredménynek az tekintető, hogy az életstílus Magyarországon is fontos tényező az orvosi szakterület választásában. Az életstílus hatása meghatározó, konzekvensen mérhető az orvosi pályaválasztás kezdetétől, és fontos szerepet játszik később a szakterület-választásban is. A nők esetében átlag alatti, a férfiaknál pedig átlag feletti az életforma szakterületválasztási faktor átlagpontszáma, a kettő közötti különbség pedig szignifikáns. Azonban ezt több esetben felül tudják írni olyan szakmai, altruisztikus motivációs tényezők, amelyek támogatják a non-controllable lifestyle szakterület választását. Ez különösen a nőknél jellemző, ahol mérhetően magasabb az altrusztikus motivációk szerepe mind az orvosi pályaválasztásban, mind a szakterületválasztásban. Tehát: fontosabb számukra, hogy segítsenek a betegnek, mintsem, hogy jól kiszámítható munkakört töltsenek be. Ennek hiányában azonban az életforma szerepe az, ami leginkább befolyásolja a szakterületválasztást, így komoly hatással van az ellátórendszer működésére, ugyanis jelentős mértékben növeli az egyes szakterületek közötti egyenlőtlenséget, amely hozzáférési és fenntarthatósági problémákat vet fel.

Girasek Edmond
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
girasek@emk.sote.hu

Hivatkozások:

Human Resources for Health folyóirat elérhetősége: http://www.human-resources-health.com/
Creed, P. A., J. Searle és M. E. Rogers (2010). “Medical specialty prestige and lifestyle preferences for medical students.” Social Science and Medicine 71(6): 1084-1088.
Girasek, E., R. Molnár, E. Eke és M. Szócska (2011). “The medical career choice motivations — Results from a Hungarian study.” Central European Journal of Medicine 6(4): 502-509.
Lambert, E. és E. Holmboe (2005). “The relationship between specialty choice and gender of U.S. medical students, 1990-2003.” Academic Medicine 80: 797 – 802.
Schwartz, R. W., J. V. Haley, C. Williams, R. K. Jarecky, W. E. Strodel, B. Young és W. O. J. Griffen (1990). “The controllable lifestyle factor and students’ attitudes about specialty selection.” Academic Medicine 65(3): 207-210.
Schwartz, R. W., R. K. JARECKY, W. E. STRODEL, J. V. HALEY, B. YOUNG és W. O. J. GRIFFEN (1989). “Controllable Lifestyle: A New Factor in Career Choice by Medical Students.” Academic Medicine 64(10): 606-609.