Mucsi Eszter – A weborvos válaszol

Világszerte egyre elterjedtebb szokás egészségügyi információkat keresni a világhálón. Mindez új kihívások elé állítja az egészségügyet és az orvosokat: hogyan kezeljék a tájékozott betegeket és hogyan küzdjenek meg a téves információkkal? Amerikában  az internetet használók 81%-a, Magyarországon pedig 42%-a keres a betegségével kapcsolatos információkat a világhálón. A betegcsoportok, fórumok és tanácsadó honlapok száma is megnőtt, lehetővé téve az információkereső beteg életének megkönnyítését és gyógyulását. Az internet segítségével létrejövő orvos-páciens kapcsolat egy másik fajtája az email-es konzultáció. Ez a forma Amerikában, Nyugat-Európában egyre elterjedtebb, hazánkban még kevésbé használatos.

 

Számos kérdés merül föl azonban a kommunikáció eme új formáinak megjelenésével kapcsolatban. Hogyan hat ez az új technológia az orvos-beteg kapcsolatra? Milyen problémák megoldásának elősegítésére alkalmas? Hogyan tudnak megfelelni az orvosok a betegek új igényeinek, és hogyan tudják beilleszteni praxisukba az új technológiát? Mennyire hatékony az internetes orvos-beteg tanácsadás? Miért választják szívesen a betegek az internetes tanácsadást?

 

Azoknak az internethasználóknak, akiknek van otthon internetük, egyre nagyobb százaléka keres egészségügyi információkat a világhálón. Mindez az alábbi következményekkel jár:

l      Újfajta kapcsolatok kialakulása (orvos-beteg, beteg-beteg)

l      Tájékozott betegek megjelenése az orvosi konzultációkon

l      Új kihívások és szerepelvárások az orvosok és az egészségügy számára

Egyre többen tartoznak például egy-egy online betegcsoporthoz, kutatások szerint az USA-ban minden 4. internethasználó tagja valamilyen betegcsoportnak. A tájékozott betegeket azonban valahogyan kezelnie kell az orvosnak a konzultáción, tudnia kell(ene), hogyan küzdjön a téves információk ellen.

Egy kanadai kutatás szerint, mely 48 családorvos fókuszcsoportos megkérdezésével zajlott, az orvosok teherként élik meg az internetes technológiát és az internetes információkkal érkező beteget. Elmondásuk szerint nincs idejük arra, hogy feltérképezzék a weboldalakat, ezáltal felkészüljenek; így ki vannak téve az internetes található információk minőségi és mennyiségi hibáinak. A megkérdezettek közül csak kevesen állították, hogy az internetes információk segítségével időt spórolnak meg. (Ahmad 2006)

Az USA-ban végzett, 45 orvost érintő ( olyan orvosokat választottak, akik már meglévő email-es kapcsolatban állnak betegeikkel) telefonos interjúsorozat alapján elmondhatjuk, hogy

az orvos és a beteg közötti email-en történő kommunikáció rendkívül hatékony is tud lenni, a lényeg, hogy az email-ek tartalma mindig megfelelő legyen. Kitűnően lehet például általános klinikai tudnivalókat vagy orvosi tényeket közölni, egyszerű és nem sürgős eseteket ellátni. Fontos kérdés volt, hogy mi alapján dönti el az orvos, hogy hogyan választja ki a betegek közül azokat, akikkel emailezni fog. A válaszok szerint általában önkényesen, ráérzéssel választják ki a betegeket. A megkérdezettek szerint az orvos és betegének kapcsolatára, az őszinteségi és bizalmi tényezőkre kedvezően hat az email, mivel a betegek általában nyitottabbá válnak, a konzultációk is gördülékenyebben folynak. (Patt 2003)

Londoni orvosok (akik legalább heti 20 órát töltenek beteggel) körében végzett reprezentatív kutatás az alábbi tanulságokat mutatja:

  • a betegek 85%-a hoz magával internetes egészségügyi információkat a konzultációkra
  • ennek hatásai a kapcsolatra, gyógyításra és az orvosi munkafolyamatra többségében kedvezőek vagy semlegesek
  • a páciens „verseng” az orvossal (?) – ezt a megkérdezettek 17%-a érezte, de megindokolni nem tudta
  • a kapcsolat védelme érdekében az orvosok belenyugszanak az internet által generált orvosilag nem megfelelő kérdések jelenlétéhez  (Murray 2003)

A betegek oldaláról is próbálták megvizsgálni a jelenséget, egy svédországi kutatás az alábbiakat mutatja.

A kutatásban 1223 beteget kérdeztek meg, akik egy ingyenes online orvos-kérdező szolgáltatást vesznek igénybe.

Az alábbi központi kérdésfeltevésüket emelem ki:

Miért választják a betegek az internetes konzultációt egy (akár) teljesen ismeretlen orvossal?

Okok:

1. kényelmi szempont

2. anonimitás

3. „az orvosok túl elfoglaltak” (kevés időt szánnak a betegre)

4. nehezen tud a páciens időt szakítani, hogy elmenjen orvoshoz

5. a személyes találkozás az orvossal kellemetlen

6. nincs rá módja a betegnek, hogy meglátogassa az orvosát (távolság, anyagi okok stb)

7. a beteg egy második véleményre is kíváncsi

8. előzetes tájékozódás miatt – szükséges-e személyesen orvoshoz fordulni

9. az email rögzítettségének előnyei miatt (újra előkereshető, kinyomtatható, bizonyító erejű stb)

Ezeknek a válaszoknak a mentén mindenképpen érdemes az orvosokat is megkérdezni, a két fél álláspontját összevetni. (Umefjord 2003)

Hazai példákat tekintve az alábbi eredményekről lehet beszámolni.

A Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. által 2008 márciusában 1000 fős lakossági reprezentatív mintán végzett kutatás alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

  •     a magyar lakosok tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illetően igen alacsony
  • nem ismertek a legfontosabb rizikófaktorok, hiányzik a tudatos prevenciós magatartás
  • mindezek az érdeklődés hiányából fakadnak
  • a felnőttek 34%-a egyáltalán nem keres egészségügyi információkat, és csak mindne 5. lakos érdeklődik proaktívan az egészségügyi témák iránt
  • a 25-70 év közöttiek 60-70 %-a ; a 25 év alattiak 41%-a érdeklődik az egészségügyi témák iránt
  • a kutatás azt is kimutatta, hogy az érdeklődási szint és a szűréseken való részvétel gyakorisága között szoros kapcsolat van, ahogyan az ábra is mutatja:

Az egyes szűrési típusok említési aránya mindig a leginkább érintett krónikus betegek körében a legmagasabb. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megkérdezettek nem megelőzés céljából vesznek részt a vizsgálatokon. Ha az érdeklődési szint magasabb lenne, akkor a szűrések látogatása is gyakoribb lenne, ami nagyban hozzájárulna a preventív szemlélet kialakulásához. (Kiss 2008)

Az orvosok internethasználati szokásait vizsgáló MedNetTrack 2007 kutatás  eredményei is jó kiindulópontként szolgálnak. A vizsgálat során 1500 orvost kérdeztek meg telefonon, 18 orvosi szakot reprezentálva. Az alábbiak derültek ki:

  • a magyar orvosok 94 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel 2007 év végén, 90 százalékuk pedig rendszeresen használja is
  • e-mail címmel valamelyest kevesebben, az orvosok mintegy 86 százaléka rendelkezik
  • az orvosok fele minden nap fellép a világhálóra, és legalább napi fél órát tölt el rajta.

Néhány olyan weboldalt mutatok be röviden, amelyek egészségügyi információkat tartalmaznak, és elérhetőek a betegek és orvosok számára egyaránt.

1.  Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI)   http://www.eski.hu/

  • IMEA (Internetes Magyar Egészségügyi Adattár)
  • TEA (Tételes Egészségügyi Adattár)
  • Adatok, statisztikák, egészségpolitikai cikkek
  • WHO, EU dokumentumai

Az ESKI főként egészségügyi témákkal kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmaz, melyekre keresők segítségével bárki rátalálhat. Tájékozódhatunk egyes betegségek elterjedtségével, társadalombiztosítási járulékokkal vagy akár morbiditási adatokkal kapcsolatban. Továbbá nemzetközi adatokat és cikkeket is találunk a honlapon.

2.  Dr.Info

http://drinfo.eszcsm.hu/drinfo/

  • Lakossági Egészségügyi Információs Portál
  • Egészséggel, egészségmegőrzéssel, betegségekkel foglalkozó civil szervezetek adatbázisa.
  • Rendkívül részletes keresővel rendelkezik, mellyel gyógyszerekre, hatóanyagokra, orvosokra, betegszállítókra, kórházakra is rákereshetünk.
  • Aktuális cikkeket, híreket is olvashatunk

Jelenleg Magyarországon ezt az oldalt tekinthetjük a betegeket leginkább segítő oldalnak, segítségével ugyanis szinte bármely információt megtalálhatunk betegségünk ellátására vonatkozóan.

3.  Weborvos.hu   www.weborvos.hu

Online  Egészségügyi Magazin

  • Orvos válaszol
  • Betegjogi adatbázis
  • Fórum
  • Szakmai írások

Az oldalon jelszavakkal ellátott kérdéseket tehetünk föl, melyekre később is bárki rákereshet.

4. Hazipatika.com    www.hazipatika.com

  • Házipatika Magazin online változata
  • Orvos válaszol rovat
  • Részletes keresők
  • Tesztek, laborvizsgálatok
  • Online áruház

Összegzésként annyit mondhatunk, hogy a kutatások szerint az elektronikus kommunikációs formák beillesztése a „hagyományos” orvosi formába többnyire előnyökkel és jóval kevesebb hátránnyal jár. A betegek általában az interneten összegyűjtött ismereteket saját betegségük diagnosztizálására, öngyógyításra és az orvosuktól kapott tanácsok érvényességének ellenőrzésére használják. A tájékozott betegek nagyobb önbizalommal, pozitívabb hozzáállással rendelkeznek a gyógyulásokat illetően, egészség-centrikusabban élnek. A felmérések szerint az internetet az egészségük fejlesztése érdekében használók nem keresik fel kevesebbszer orvosukat, mert az internetes segítséget kiegészítőnek, nem az orvosi konzultációt helyettesítőnek érzik.

 IRODALOM  

  1. Umefjord 2003. Umefjord, Göran et al. Reasons for consulting a doctor on the internet: web survey of users of an ask the doctor service.http://www.jmir.org/2003/4/e26/HTML
  2. Murray 2003. Murray, Elizabeth et al. The impact of health information on the internet on Health care and the Physician-patient relationship.http://www.jmir.org/2003/3/e17/HTML
  3. Patt 2003. Patt, MR et al. Doctors who are using e-mail witj their patients: a qualitative exploration.http://www.jmir.org/2003/2/e9/HTML
  4. Ahmad 2006. Ahmad, Farah  et. al. Are Physicians ready for patients with internet-based health information? http://www.jmir.org/2006/3/e22/HTML
  5. Kiss 2008. Kiss Katalin. Keveset érdeklődünk egészségügyi témák iránt. http://nol.hu/cikk/491557/