Az alapítványról

A Gyógyító Nőkért Alapítvány

alapító okirata

Preambulum

Napjainkban tendenciaszerűen megfigyelhető a gyógyító, illetve a gyógyító tevékenységhez kapcsolódó egyéb segítő szakmák jelentős „elnőiesedése”, vagyis a női dolgozók arányának folyamatos növekedése. A nők hivatásgyakorlása – más területek mellett sajnos a gyógyító tevékenységek körében is – számos konfliktussal terhelt, tekintettel a velük szemben megfogalmazott többszörös szerepelvárásokra, a férfiakhoz képest alacsonyabb anyagi megbecsülésre, valamint az elsősorban a jobbára férfi intézményvezetők szempontjait figyelembe vevő, azokra épülő struktúrákra.

Nemzetközi és hazai tanulmányok szerint kiemelkedően rossz a gyógyító szakemberek (pl. orvosok) testi-lelki állapota. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy a gyógyító szakemberek egészségük magőrzéséhez kapcsolódó szokásai (pl. orvoshoz fordulás gyakorisága, stb.) kiemelkedően rosszak. A gyógyító munka mentális terheinek feldolgozásához, s így a lelki egészség megőrzéséhez szükséges segítő tevékenység Magyarországon nem jut elegendő támogatáshoz. Egyrészt a programok financiális problémák miatt jobbára megvalósíthatatlanok, másrészt a magyar társadalomban jelenleg nincs is kellő kultúrája ezek hatékony használatának.

A Gyógyító Nőkért Alapítvány a fenti társadalmi problémákat felismerve, az azok megoldásában való aktív közreműködés szándékával végzi kiemelten közhasznú tevékenységét.

  1. 1.      Az Alapító

Neve:                                       Prof. Dr. Csabai Márta

(a továbbiakban: Alapító)

Lakcíme:                                  (…)

Születési ideje:                          (…)

Anyja neve:                              (…)

  1. 2.            Az Alapítvány neve

Az Alapítvány elnevezése:         Gyógyító Nőkért Alapítvány

(a továbbiakban: Alapítvány)

  1. 3.      Az Alapítvány székhelye

Az Alapítvány székhelye:           (…)

  1. 4.      Az Alapítvány célja

A gyógyító, segítő tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó nők testi és lelki egészségvédelmének elősegítése, szakmai érdekképviseletük ellátása, továbbá részükre szakmai és egyéb ismeretterjesztő programok, illetve kiadványok szervezése és szerkesztése.

  1. 5.      Az Alapítvány tevékenysége

 Az Alapítvány az alábbi, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. 26. § c) pontja alapján közhasznúnak minősülő tevékenységeket végzi, illetve támogatja:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1. pont);
  • szociális tevékenység (2. pont);
  • tudományos tevékenység, kutatás (3. pont);
  • nevelés és oktatás, ismeretterjesztés (4. oldal);
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11. pont);
  • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése (18. pont).

 Az Alapítvány nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

 Az Alapítvány a 4. pontban meghatározott cél elérése érdekében különösen az alábbi konkrét tevékenységeket végzi, illetve támogatja:

  • a gyógyító-segítő szakmákban dolgozó nőknek (orvosoknak, pszichológusoknak, gyógytornászoknak, nővéreknek, szülésznőknek, egészségügyben dolgozó szociális munkásoknak, stb.) szóló honlap kialakítása és működtetése;
  • eseti problémák megoldását, krízisintervenciót, anonim segítségkérés lehetőségét biztosító on-line telefonvonal működtetése;
  • kiégés-prevenciót szolgáló programok;
  • tréningek szervezése (pl. coaching) magánszemélyek és intézmények számára;
  • érdekvédelem, közreműködés jogi tanácsadás szüksége esetén;
  • szakmai konferenciák, workshopok, továbbképzések szervezése;
  • tudományos kutatások lebonyolítása, illetve támogatása;
  • szűrővizsgálatok és egyéb egészségvédő programok szervezése;
  • csapatépítő, kifejezetten a team-munkát segítő programok szervezése;
  • akkreditált oktatási programok, felnőttképzés, szakmai kurzusok szervezése;
  • nyomtatott, audiovizuális, illetve elektronikus információs és oktatási anyagok készítése;
  • nemzetközi szakmai szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás megszervezése;
  • szakmai tudatosság, érdekérvényesítés, önszerveződés elősegítése.
  1. 6.      Az Alapítvány vagyona és annak felhasználási módja

Az Alapítvány induló vagyona (…),- Ft, azaz (…) forint, amely teljes egészében készpénzből áll. Az Alapító a fenti összeget az Alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően az Alapítvány rendelkezésére bocsátja. Az erről szóló igazolást jelen Alapító Okirattal együtt kell a bírósághoz benyújtani.

A fenti összegből (…),- Ft, azaz (…) forint az Alapítvány működésének megkezdése céljából azonnal felhasználható, a fennmaradó (…),- Ft, azaz (…) forint pedig az Alapítvány számláját vezető pénzintézetnél tartósan lekötve tartandó. Az Alapítvány céljaira a mindenkori tőke éves kamathozadékának legfeljebb (…) %-a használható fel.

Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely akár hazai, akár külföldi természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adományozhat, amennyiben elfogadja az Alapítvány céljait és az alapító okiratban foglaltakat.

Az Alapítvány köteles az esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait az egyéb bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten nyilvántartani.

  1. 7.      Az Alapítvány kezelő szervezete és képviselete

Az Alapítványt kezelő szervezetként (…) tagból álló kuratórium (a továbbiakban: Kuratórium) működteti.

A Kuratórium elnöke:

Név:                             (…)

Lakcím:                        (…)

A Kuratórium további tagjai:

Név:                             (…)

Lakcím:                        (…)

Név:                             (…)

Lakcím:                        (…)

Az Alapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke jogosult. Nevezett tisztségviselő képviseleti joga önálló. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke szintén önálló aláírási joggal jogosult. 

A Kuratórium tagjait az Alapító határozatlan időtartamra kéri fel.

Nem lehet a Kuratórium tagja olyan személy – az alább említett más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig –, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget az annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A Kuratórium tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Kuratóriumot az elnöknek évenként legalább egy (1) alkalommal össze kell hívnia. A tagok a Kuratórium ülésére szóló, annak napirendi pontjait is tartalmazó meghívót közvetlenül vagy postai úton kapják kézhez, legkésőbb az ülés előtt nyolc (8) nappal.

A Kuratórium dönt az 5. pont rendelkezései alapján felhasználható alapítványi vagyon alapítványi céloknak megfelelő felhasználásáról.

A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha annak szabályszerűen összehívott ülésén a tagok legalább kétharmada megjelent. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Kuratórium döntéseiről az érintetteket személyesen, vagy ha az nem lehetséges, postai, esetleg elektronikus úton értesíti, lehetőleg a döntés meghozatalától számított tizenöt (15) napon belül. Emellett a Kuratórium valamennyi döntését nyilvánosságra hozza az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetmény formájában. A Kuratórium saját döntéseiről az ülésein készült jegyzőkönyvek megőrzésével nyilvántartást vezet oly módon, hogy a lefűzött jegyzőkönyvekből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

Az Alapítvány működése, szolgáltatásainak igénybevételének módja nyilvános. Ezen nyilvánosságot az Alapítvány a működését érintő valamennyi lényeges irat (pl. éves beszámoló, közhasznúsági jelentés, Kuratórium döntései, stb.) saját székhelyén történő kifüggesztésével biztosítja. A kifüggesztést követően az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba betekinteni az Alapítvány székhelyén, munkanapokon, előzetes egyeztetés által meghatározott időpontban lehet. 

Egyebekben a Kuratórium saját működési rendjét maga alakítja ki.

Ha az Alapítvány éves bevétele meghaladja az 5.000.000,- Ft-ot, azaz ötmillió forintot, a Kuratórium köteles három (3) főből álló Eseti Felügyelő Bizottságot felállítani. Az Eseti Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, azzal, hogy feladatára, hatáskörére, működésére a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 11. § rendelkezései irányadóak.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Kivételes esetben a Kuratórium tagja – az összes résztvevő tag beleegyezésével – távollévő résztvevők közötti folyamatos párbeszédet lehetővé tevő telekommunikációs eszköz igénybevételével is részt vehet a Kuratórium ülésén azzal, hogy a telekommunikációs eszköz igénybe vétele következtében a kuratóriumi ülések nyilvánossága nem sérülhet. A fentiek következtében kuratóriumi ülés nem tartható kizárólag telekommunikációs eszköz útján, illetve a 6. pontban foglaltak dokumentálását a távollévő résztvevők vonatkozásában is biztosítani kell.

A Kuratórium munkájáról éves beszámoló készül, amelyben a Kuratórium tájékoztatja az Alapítót, valamint az Alapítványhoz csatlakozókat az elvégzett munkáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról. A tevékenységről szóló beszámolót a Kuratórium a rendes eljárási szabályok szerint, egyszerű többséggel fogadja el.

A Kuratórium fogadja el az Alapítvány számviteli szabályok szerint elkészített – a Kuratórium elnöke által előterjesztett – egyszerűsített beszámolóját. Az Alapítvány működéséről szóló egyszerűsített beszámolót – elfogadása esetén – a Kuratórium elnöke írja alá, és azt az Alapítvány megfelelő módon nyilvánosságra hozza.

A Kuratórium az éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészíti és elfogadja, majd legkésőbb a tárgyévet követő év május 30. napjáig a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi az Alapítvány közhasznúsági jelentését, amelybe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

A Kuratórium, vagy annak tagja által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért, az Alapítvány a felelős. A kuratóriumi tag az általa e minőségében az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az Alapító – közvetlenül vagy közvetve – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

  1. 8.      Vegyes rendelkezések

Az Alapítvány jogi személy.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Alapítvány, az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A támogatásról szóló szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az Alapítvány határozatlan időre jön létre. Az Alapítvány megszűnésére a Polgári Törvénykönyv 74/F. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak. Az Alapítvány megszűnése esetén, az Alapítványnak az esetleges kötelezettségek teljesítését követően fennmaradó vagyona az Alapítót illeti meg, az alapításkor rendelkezésre bocsátott induló vagyon összege erejéig, a további fennmaradó vagyont az Alapítvány céljaihoz hasonló célra kell fordítani, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása mellett.

Az Alapító – élve a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésében meghatározott jogával – cselekvőképességének elveszítése vagy halála esetére alapítói jogainak gyakorlására (…) jelöli ki.

A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-74/F. §-nak, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései irányadóak.

Budapest, 2011. október