Egészség


 

Csabai Márta: Érzelmi pluszok és egészségi mínuszok a gyógyító nőknél
 

 Egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyógyító szakemberek közül a nők – elsősorban az orvosnők – testi és lelki egészségmutatói rosszabbak, mint más szakmákat gyakorló nőké. Különösen elgondolkodtató, hogy a kiégés előjelei egyes esetekben akár már az egyetemi években, a képzés során megmutatkozhatnak. Ezt eddig főként azzal hozták összefüggésbe, hogy a nőknek egyszerre kell ellátniuk családi és a munkahelyi  feladatokat, és ez a kettős terhelés jóval nagyobb stresszt okoz a számukra. Eddig  kevéssé vizsgálták azt, hogy a betegekkel való kapcsolat és kommunikáció milyen terhet okoz a szakembereknek, vannek-e ezen a téren különbségek nők és férfiak között. Igaz lehet-e az a feltételezés,  hogy a gyógyító nők több érzelmi energiát tesznek bele a betegekkel való kapcsolatba, mint a férfiak, de ezt nem sikerül megfelelően felhasználni a kommunikációban? Ha nem javul a betegek elégedettsége, vagy gyógyulási mutatóik, a szakember befektetett plusz energiája „nem térül meg”.  Lehetséges, hogy sok gyógyító nő számára a feldolgozatlanul maradó érzelmi befektetés olyan belső feszültséget okoz, ami hozzájárul a stressz és kiégés kialakulásához?

Bővebben…

 


 

Fülöp Emőke – A gyógyító neme és a kiégés

 

A következő fiktív kórtörténet egy 42 éves orvosnőről készült: „Hosszabb ideje fennálló migrénes fejfájások miatt kérte kivizsgálás céljából felvételét osztályunkra. Kb. 1 éve kezdődtek fejfájásai, melyek egyre fokozódtak, mostanra életvitelét is megnehezítik. Fájdalmát különböző, egyre nagyobb dózisú fájdalomcsillapítókkal igyekszik enyhíteni. Másfél éve érzi kedvetlenebbnek magát, reggel fáradtan kell, úgy érzi, képtelen bemenni a munkahelyére, páciensei panaszai sokkal jobban megterhelik, mint korábban, kevesebb a türelme, gyakran ingerült. Nehezen alszik el, az elmúlt 1 évben súlya jelentősen csökkent.” Ha csak ezt a kiragadott, főleg tüneti felsorolást olvassuk végig, valószínűleg laikusként, és talán a beteg kezelőorvosaként is sok minden merülhet fel, a depressziótól, a daganatos megbetegedésig. Anamnézisből azonban kiderült, hogy a páciens intenzív osztályon orvos, gyermekét egyedül neveli, több irányból is erőteljes nyomás nehezedik rá, melyek állandó stresszforrásként vannak jelen az életében, egyre kilátástalanabbnak érzi helyzetét. Szomatikus kivizsgálás semmiféle elváltozást nem mutat, így a pszichiáter konzílium végül kiégési szindrómát állapít meg. A fogalom napjainkban nagyon népszerű, mégis amikor pontosan meg akarjuk határozni a fogalmat, még inkább amikor az oki tényezők után kutatunk, nehézségekbe ütközünk.

Bővebben…